Hétfő
Kedd
Szerda

Csütörtöki Csoport

Katolikus Ifjúsági Közösség

Péntek
Szombat
Vasárnap

A tízparancsolat (bűnbánati alkalom)

Zsófi

Csütörtöki levél

Nagyböjtben sok dolog foglalkoztat minket. Közeleg a tavasz és a húsvét, a programok pedig egyre sűrűsödnek. Nehéz ilyenkor elcsendesedni, és meghallani Isten szavát, mégis érdemes Rá időt szánni. Ezen a héten bűnbánati alkalmat tartottuk, aminek keretében meghallgattuk a tízparancsolat értelmezését, püspök atya előadását, és modern kori szentek (Roger testvér, Chiara Lubich, Pio atya) elmélkedéseit. A házigazda a 11-es kiscsoport volt.

 

 

Teremts bennem tiszta szívet…

I. Parancsolat (Panni és Flóri)

»Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!« Isten azt szeretné, ha uralni tudnánk vágyainkat/ösztöneinket, és meg tudnánk valósítani azt, amiért a Földre születtünk. Ehhez elkerülhetetlen az áldozatos munka, és a természeti erők helyes uralása. Boldog az az ember, aki keresi az Urat, mert amikor megtalálja, Isten egy asztalhoz ül vele. Nem szabad kompromisszumot kötnünk a világgal, hanem az Atya legmélyebb akaratát kell megvalósítanunk.

II. Parancsolat (Peti)

»Isten nevét hiába ne vedd!« Boldog az az ember, aki tisztelettel fordul társai felé, mert minden és mindenki a Jóisten ajándéka. Csodálatos az a bizalom, ahogy Jézus az Atya kezébe ajánlja a lelkét.

 

Mentsd meg a lelkem…

 

III. Parancsolat (Panni)

»Az Úr napját szenteld meg!« Boldog az az ember, aki mindennek megtalálja az idejét: az imádságnak, a munkának, a pihenésnek, és a lelket felüdítő szórakozásnak is. Ezeket mind az Isten ajándékozta nekünk, hogy szebbé tegye az életünk. Ha megszenteljük az Úr napját, Általa megszépülnek mindennapjaink is.

IV. Parancsolat (Flóri)

»Atyádat és anyádat tiszteld!« Boldog az az ember, aki tovább tudja vinni azokat a lelki és szellemi értékeket, amelyeket a családjában kapott. Kötelességünk szeretni a szüleinket, és szörnyű seb, ha valami miatt elszakadunk tőlük véglegesen.

V. Parancsolat (Peti)

»Ne ölj!« Boldog az az ember, aki békében van önmagával, és semmi nem vált ki belőle agresszivitást. Mindennapjaink során nem szabad kitenni embertársainkat veszélynek. Oda kell figyelnünk a gondolatainkra, szavainkra és cselekedeteinkre is. A Szentírásban /Jn 14,6/ Jézus azt mondta: »Én vagyok az Élet!«, ezért nekünk a földi lét minden formáját tiszteletben kell tartanunk. Olykor már egy pohár vízzel is sokat tehetünk embertársainkért. Nem szabad passzivitásba menekülnünk, mert vétkesek közt cinkos, aki néma.

 

Mert tudom… 

 

VI. Parancsolat (Panni)

»Ne paráználkodj!« Boldog az az ember, aki megtalálja a tiszta szerelmet. Testi vágyainkat Isten ajándékozta nekünk, és ezzel hatalmas lehetőséget adott a kezünkbe. Ha azonban visszaélünk vele, akkor fájdalmat és sebzettséget okozunk mind magunknak, mind az embertársainknak. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha mindig meggondoltan cselekszünk, és nem keveredünk felszínes kapcsolatokba.

VII. Parancsolat (Flóri)

»Ne lopj!« Boldog az az ember, aki tiszteletben tartja a tulajdont, mert ez a békés élet alapja. Lopást nemcsak akkor követünk el, ha megkárosítunk valakit anyagilag, de akkor is, ha szellemi értéket, ötletet, munkát tulajdonítunk el. Saját javainkat sose mások kárára gyarapítsuk, mert ezzel becsapjuk magunkat és embertársainkat is.

VIII. Parancsolat (Peti)

»Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!« Boldog az az ember, aki önzetlenséggel éri el eredményeit. Fontos, hogy szavainkkal és tetteinkkel sose vezessünk félre mást, és ne is sodorjuk veszélybe embertársainkat. A hazugság olyan, mint a homok: veszélyes alap. Nem szabad megnyomorítani másokat hamis szavakkal – itt gondolhatunk a média pusztító hatásaira is. 

 

Jézus, Te közénk eljöttél…

 

FŐPARANCSOK (Panni és Peti)

»Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!« Boldog az az ember, aki szeretteit nemcsak elfogadja, de tiszteli is. Istent nemcsak hallgatnunk kell; földi létünk célja ennél több. Életünk értelme abban rejlik, hogy megtapasztaljuk az Atya végtelen szeretetét.

»Szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat!« Boldog az az ember, aki tisztelettel, becsülettel és elfogadással van embertársai iránt. Ez a hozzáállás segít minket hétköznapjaink helyes megélésében, és így alakulunk át azzá az emberré, akinek Isten elképzelt minket. Szeretet nélkül olyanok vagyunk, mint a hal víz nélkül. Ez az érzés nagyon mélyen hozzátartozik lényünkhöz, és segít minket a kibontakozásban. Boldog az az ember, aki megismeri és tiszteli testét/lelkét, mert ez a helyes önszeretet alapja. A tálentumaink drága ajándékok, amiket Isten azért adott nekünk, hogy kamatoztassuk őket. Bíznunk kell a Teremtőben, mert Ő rejtette el bennünk kincseit.

 

Békesség legyen velünk…

 

Előadás (Püspök atya)

A vasárnapi evangélium a hamis vallásosságról, és terméketlen hitről szólt. Ezzel szemben ma az a célunk, hogy felismerjük az Isten felénk tett gesztusait, és gazdagodjunk általa. Az Úr irgalmát mindennap megtapasztalhatjuk azáltal, hogy életben tart minket. Tudnunk kell, hogy gyónás közben nem mi vagyunk a főszereplők, nem is a pap, hanem a köztünk lévő Szentlélek. »Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.« /Jn 20,22-23/. A mai estén lehetőségünk van arra, hogy a Lélek átjárjon minket. A gyónásra nem szabad úgy tekintenünk, mint gonosz büntetésre, mert a szentségek mind Isten ajándékai.

A vasárnapi evangélium a terméketlen fügefa történetét hozta elénk, ami egyetlen gyünölcsöt sem hozott. /Lk 13,6-9/ Mi is sokszor hasonló, eredménytelen életet élünk, de Jézus hasonlít ahhoz a vincellérhez, aki mindig új esélyt ad. Ferenc pápának köszönhetően az irgalmasság évét éljük; elközelgett tehát a megbánás és Krisztus szolgálatának ideje.

Fiatalok, szoktatok az Isten türelmén gondolkodni? Érzitek, hogy az Úr mennyire megingathatatlanul aggódik a bűnös emberért? Ő sosem fárad bele a várakozásba, és türelme végtelen. A gyermek Jézusról nevezett Kis Szent Teréz átélte, hogy milyen, amikor valaki élete utolsó pillanatában tér meg az Istenhez, és boldog volt, hogy kiimádkozhatta egy halálraítélt számára az üdvösséget. Ez a példa mutatja számunkra, hogy sosincs késő megtérni, de viszont sűrgős, mai feladat. A cselekvést ma kell elkezdenünk, Ferenc pápa intelmei alapján. Ezért fogadjuk be a Szentlelket! 

A gyónás arra szolgál, hogy ne legyünk lehúzó tagjai az Egyháznak. A bűnbánat segít minket abban, hogy megtisztuljunk, és a közösség élő köveivé váljunk. »Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz.« /Jn 15,5/ Jézus ezen a hasonlaton keresztül mutatja be, hogy mennyire fontos, hogy Vele éljük az életünket. Hűnek kell lennünk a keresztséghez, és el kell mélyítenünk az Úrral való barátságunkat. A Lélek kegyelme képes arra, hogy egész életünket átalakítsa, és ezzel új létmódra vezessen minket. Általa megtanuljuk Jézus szemével nézni a világot, és a körülöttünk lévő dolgokat. Isten segít minket, hogy az Ő szívével szeressünk másokat, és meghozzuk az Egyház gyümölcsét. Krisztus által élő kövekké válunk.

 

Ráhangolódás gyónás alatt

Veni creator…

1. Isten sohasem szerzője a rossznak (Roger testvér elmélkedése)

Némelyek azt gondolják: ha Isten létezne, nem engedné, hogy csupán egyetlen embert is elpusztítson a háború, az igazságtalanság, a betegség, az elnyomás. Ha létezne Isten, megakadályozná az embert abban, hogy rosszat tegyen.

Hamarosan három évezrede annak, hogy Illés próféta elindult a sivatagba, hogy Istent hallgassa. […] Megrázó tényre ébredt rá: Isten hangja gyakran a csönd lehelletében jut el az emberhez. Talán a történelemben először írták le ezt a felismerést: […] Isten sohasem szerzője a rossznak, a földrengéseknek, a háborúnak, a természeti katasztrófáknak. Isten nem akarja sem az emberi szenvedést, sem a szorongást.

Isten nem erőlteti rá magát senkire. Meghagyja szabadságunkat, hogy szeressünk vagy gyűlöljünk, hogy megbocsássunk vagy visszautasítsuk a bocsánatot. […] Isten ismeri a fájdalmat, azt a szenvedést, amelyet Krisztus élt át.

 

Ahol szeretet… 

2. A mindennapi kereszt (Chiara Lubich gondolatai)

Ha élük – és főként jól éljük meg – a jelent, megfigyelhetjük, hogy mindig megvalósíthatjuk Krisztus igéjét: »Vedd fel keresztedet!«. Majdnem minden pillanatnak megvan a maga keresztje: kisebb, egészen kicsi, vagy éppen nagy lelki, vagy fizikai fájdalmak kísérik életünket a jelenben. „Fel kell vennünk” ezeket a kereszteket, nem pedig megpróbálni megfeledkezni róluk, belemenekülni egy kevésbé elkötelezett életbe. És javallható, hogy még akkor is, amikor boldogok és egészségesek vagyunk, hogy az Isten iránti hálával éljünk, de elszakadottan, nem pedig kapzsin magunknak szorongatva az ajándékot az Ajándékozó helyett, hogy azután ott maradjunk üres szívvel, szomorúan.

Jézus, add hogy úgy szóljak mindig…

 

Irgalmas Istenünk… 

3.  Aki senkit se kényszerít (Roger testvér elmélkedése)

Benned él, előtted halad…

 

Jó az Úrban bizakodni…

4. Nemeshegyi Péter gondolatai

Régebben az hittem, hogy mire az ember megöregszik, már természetes dolog lesz hinnie Isten szeretetében, de nem így van. Hitünkért minden nap meg kell küzdenünk. […] Hitünk az állandó kísértés állapotában van: jobb lenne kétségbeesni, mert talán nincs is Isten, vagy legalábbis nem figyel a mi világunkra… A hit csodája éppen az, hogy mégis hiszünk! Ez már Jézusnál is így volt. Jézussal is rettenetes dolgok történtek: elfogták, elárulták, meggyalázták, megkínozták, keresztre szögezték – és Isten nem szólt közbe, nem mertette meg, nem küldött angyalokat. Jézus mégis azt mondja: »Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!« Nem érezte az Atya közelségét, de belefogódzkodott az Ő kezébe: hiszek benned!

Aki küldetésben jár, az megy, szalad. Tehát haladni kell előre, nemcsak a rohanás kedvéért rohanni, hanem menni a nagy Széllel. […] Ilyen a mi küldetésünk, s ez értelmet ad életünknek. Ezer módon lehet megvalósítani; nem mindenkinek kell vándor misszionáriusnak lennie, de  mindenkiből áradjon az öröm, a megváltottság boldogsága és a reménykedés! Ha mi búskomor és bánkódó embereknek nézünk ki, akkor nem lesz vonzó az evangelizálásunk.

 

Ó, halld meg Uram…

5. Mit tanít a Biblia…

…a bűnről? /Jn 8,34/ /Róm 6,12-13/ /Jak 4,17/ /1Jn 3,7-8/

…a bűn következményeiről? /Péld 11,19/ /Ez 18,20/ /Róm 5,12/ /Róm 8,6/ /1Kor 6,9-10/ /Gal 6,7/ /Jak 1,15/

…a szentgyónásról? /Mt 3,2/ /Lk 13,3/ /Jn 20,22/ /ApCsel 2,38/ /ApCsel 3,19/ /ApCsel 17,30/ /2Kor 7,10/ /Jak 5,16/ /1Jn 1,9/

 

Jézus életem, erőm, békém…

6. Pió atya áldozás utáni imája 

Maradj velem, Uram…

Csücsop